Egyre több hitelt veszünk fel, egyre többen kerülnek be a bankok rossz adósait tartalmazó nyilvántartásba. (A nyilvántartásban szereplő magánszemélyek száma meghaladja a 300 ezret!) Ezzel együtt egyre nő a panaszosok száma is, akik tévesen vagy hibás adatokkal kerültek fel a listára. A kormányzat - látva, hogy a gondok egyre nagyobb méretűvé válnak - rászánta magát a "feketelistára" vonatkozó szabályozás kiigazítására.

Központi Hitelinformációs Rendszer

A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) /korábbi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR)/ létrehozásának célja az volt, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél-minősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A rendszer üzemeltetője a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ). A KHR tagjai csak a jogszabályban meghatározott intézmények (bankok, pénzügyi szervezetek) lehetnek és csak bizonyos ügylettípusokra terjed ki a nyilvántartás vezetése. Az összes hitel jellegű ügyletre/ügyfélre kiterjedhet a nyilvántartás, lakossági termékeknél pl. a leggyakoribbak az ingatlan fedezetű hitelek, fogyasztási hitelek, lízing, diákhitel, hitelkártya.

Korábban a bankok a nyilvántartást "belügyként" kezelték, semmilyen ezzel kapcsolatos információt nem adtak. Ma már olyan léptékű kérdésről van szó, hogy lassan társadalmi méretű problémáról beszélhetünk. Emberek, családok életét határozza meg az adóslistára kerülés és ehhez - a jogszabály módosítását megelőzően - még nagyon kevés "bűn" elegendő volt: pár ezer forintos tartozással, előzetes értesítés nélkül kerültek fel rengetegen a listára és csak akkor tudták meg, hogy szerepelnek a nyilvántartásban, amikor ismét hitelt szerettek volna felvenni.

A rendszer működése

A rendszer teljesen zárt és valamennyi hozzá kapcsolódó bank részére egyforma feltételekkel működik. Legfontosabb eleme a BISz Rt. székhelyén elhelyezett központi rendszer, amelyhez a bankoknál elhelyezett interface teremti meg az összeköttetést. A bevitt adatokat kizárólag a bankok módosíthatják, meghatározott szabályok betartásával. A bevitt adatokat a rendszerben tárolják, és a meghatározott szabályok szerint kiszolgáltatják a felhasználóknak (bankok). Az adatok valódiságáért, megbízhatóságáért a BISz Rt. nem felel. A felhasználás gyakorlatilag a lekérdezéssel azonos, lekérdezésre kizárólag a felhasználók jogosultak, felhasználó pedig csak olyan szervezet lehet, amelyik csatlakozott a KHR-hoz.

A KHR két részre tagozódik

A KHR két nagy részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulasztás történik.

A KHR a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően még öt évig kezeli azzal, hogy az adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő bank közvetítésével gyakorolhatja. Ha az adós igényt tart erre az információra, akkor a banknak kötelessége megadni a felvilágosítást, ha nem így tesz, jogszabályt sért. Létezik egy Ügyféltudakozvány nevű nyomtatvány a bankoknál, ezt kitöltve kérheti le mindenki a rá vonatkozó adatokat. Választ a - jelenlegi gyakorlat szerint - kb. 2 héten belül, egy zárt borítékban kap.

Kik kerülhetnek be a nyilvántartásba?

A lakossági alrendszerbe azok kerülnek be, akik "hitel jellegű" szerződésben vállalt kötelezettségüknek oly módon nem tesznek eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért (jelenleg 62 500 Ft) és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. Fontos, hogy a két feltételnek folyamatosan és egyidejűleg kell fennállnia.

Bekerül a nyilvántartásba az is, aki jogosulatlanul más személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát felhasználva bankkártya visszaélést követ el. És amiről nagyon kevesen tudnak: felkerül a listára az is, aki a szerződés, hallgatói hitelszerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és ha ez a cselekedete okirattal bizonyítható.

Mi változott 2005-ben?

A 2005-ben életbe lépő jogszabály-módosítás egyik legfőbb erénye, hogy a korábbinál szélesebb körű tájékoztatási kötelezettséget ró a bankokra: még a hitelszerződés megkötése előtt írásban kötelesek tájékoztatni az adóst esetleges mulasztásának következményeiről, s harminc nappal a listára kerülés előtt is figyelmeztetni kell a nem fizető ügyfelet. a KHR-ben történő adatrögzítést követően 8 napon belül ismét köteles értesíteni az adott ügyfelet.

A rendszerhez csatlakozott a Diákhitel Központ is, a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségek megszegését a többi -törvényben szabályozott- tartozáshoz hasonló feltételekkel kezelik.

Idén már évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek az adóslistán.

Ha valaki úgy gondolja, hogy indokolatlanul került fel a listára, kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél harminc napon belül pert indíthat, a bíróságnak pedig harminc napon belül ki kell tűznie a tárgyalást. Egyelőre a BISZ Rt. nem működtet ügyfélszolgálatot (még telefonszáma sem nyilvános!) és nem képes a hozzá érkező panaszok kezelésére, ezért az érintett banknál érdemes megtenni a panaszt.

Lazultak a hitelezési szabályok

Aki az adóslistán szerepelt, az a legutóbbi időkig nem sok jóra számíthatott: a pénzintézetek egy-egy újabb hiteligénylés esetén - lekérve adatait - automatikusan elutasították a kérelmét. Az ügyfelekért folytatott verseny ugyanakkor alapvető változásokat hozott: sok bank továbbra sem ad ebben az esetben hitelt, számos versenytárs viszont bizonyos feltételek mellett, az adóslistára kerülés körülményeit egyedileg megvizsgálva, hajlandó ennek az ügyfélkörnek is kölcsönözni.

Általános elv, hogy időközben már rendezett tartozásról legyen szó, továbbá a megemelkedett hitelezési kockázatra hivatkozva ezeket az ügyleteket drágábban vállalják a bankok és/vagy további biztosítékot, kezest vonnak be az ügyletbe.

A rendszermég mindig számos anomáliával küzd: nem tesz különbséget a szándékosan, nagy összeggel tartozó ügyfelek és a kisebb összeggel tartozók között. Sokan kezesként kerülnek fel a banki adóslistára, de mindenképpen igaz ez esetben is az a megállapítás, hogy a néhány bűnöző, csaló miatt az emberek többsége kerül a szigorú törvények miatt kellemetlen helyzetbe.

Vissza

Nyomtatható verzió

Cím: Budapest 1136 Raoul Wallenberg u. 9. fsz. 4. Tel.: 238-01-66  Fax: 445-01-21
Mobil: 06-70-368-64-06
Web: www.bbcreditcenter.hu   E-mail: hitel@bbcreditcenter.hu

BB Credit Center Kft. - (C) 2004-2010, Minden jog fenntartva!

hírforrás